Egy ember határozatlanságát könnyen le lehet mérni ha éppen beszél. Bizonyos szavak és szóhasználatok erre utalnak.
Itt van öt példa:
– Őőő…
– Nem tudom!
– Izé.
– Ilyen.
– Hát.
Az első esetnél rendszerint elhallgat az egyén az „őőő” után. Ilyenkor eltanakodik, bizonytalan és döntésképtelen.
A „nem tudom” gyakran hagyja el az emberek száját rövidített formában – nem tom. Ez arra utal, hogy az egyénnek hiányos az ismerete vagy fogalma sincs a beszédben tárgyalandókról.
Az „ízé” rendszerint akkor hallható, amikor valaki nem tud megnevezni egy fogalmat. Ilyenkor tudják, mire gondolnak, de a fogalommal párosított szó nem jut az eszükbe.
Az „ilyen” általában mondatok elején hangzódik el. Akkor használják ezt, amikor a beszéd tárgyát nem igazán ismerik.
A „hát” kifejezés határozatlanságra utal. Gyakran ejtik ki úgy, hogy a mondat közepén lévő magánhangzót elnyújtják. Néha elhallgatnak a szó kiejtése után. Ilyenkor az egyén tűnődik.